Tagságok:
Esztergomi Fotográfiai Biennálé – Művészeti vezető 2022 – 2024
Magyar Fotóművészek Szövetsége 2022
Esztergomi Művészek Céhe 2021
Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete – Fotóművészeti tagozat választmánya 2021
Debreceni Képzőművész Céh Egyesület (alapító tag) 2020
Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete – Fotóművészeti tagozat 2012
InstArt Csoport 2012
Debreceni Új Fotóműhely 2005

Díjak elismerések (válogatás):
o XXXIII. Debreceni Tavaszi Tárlat – Foto-Art Díj 2024
o XXI Esztergomi Fotográfiai Biennálé – Magyar Fotóművészek Szövetségének díja 2018
o XXVII. Debreceni Tavaszi Tárlat – Főnix Rendezvényszervező különdíja 2018
o XXIV. Debreceni Tavaszi Tárlat – Debrecen város Különdíja 2015
o Alföldi Fotószalon Szenes – Kollekció Különdíj 2011
o Euro Foto Art Nagyvárad – FIAP Ezüst Medál 2011
o Alföldi Fotószalon Szentes – Különdíj 2009
o Hajdú-Bihar Megyei Fotószemle – Különdíj 2007

Fontosabb egyéni kiállítások (válogatás):
o ARCOK és ESZKÖZÖK (FACES and TOOLS) – Esztergom (Szentgyörgymező) 2022
o IDŐ – TIME Dunaszerdahely – Kortárs Magyar Galéria 2022
o Élte, Idő, Arc – Debreceni Egyetem, Élettudományi Galéria – Debrecen 2021
o Élte, Idő – Miskolci Galéria – Miskolc 2021
o Élte, Idő – Dzsámi Galéria – Esztergom 2020
o Élte, Idő, Arc – DMK Belvárosi Galéria – Debrecen (Virtuális tárlat) 2020
o Debreceni Arcok – MODEM – Debrecen 2017
o Apja-Lánya – Csokonai Vizuális Műhely – Debrecen (Gál Angélával közös) 2017
o Analógia – B24 Galéria – Debrecen (Seres Gézával és Varga Tamással közösen) 2016
o Nézd Az Időt – Sesztina Galéria – Debrecen (Velényi Rudolffal közösen) 2015
o Standard Stand Art – Valcer – Debrecen 2013
o The Brooklyn Bridge – Debrecen, Szentes 2011
o Negreni Vásár KFT – Debrecen 2010

Megjelenések kiadványokban:
o ANALÓG MAGAZIN 2021/4 2021
o FIGYELŐ – 2021.08.05. 2021
o Magyarország 365 Könyv 2020
o FotóAgóra (http://foto-agora.hu) – Debreceni fotográfusok 2016
o LABIRINTUS 16/03/10 online szám 2016
o Fotóművészet 16/1 InstArc cikkben 2016
o Neonhal – Kivezet – lemezborító 2015
o ALFÖLD 15/7 szám teljes illusztráció 2015
o ME ILL – Máshogyhangzók – lemezborító 2013
o Fotomozaik 07/7 számában 2007
o Digitális Fotómagazin 07/3 számában 2007
o Fotóvilág c. könyvben 2007

Szakmai hitvallás:
Gyermekkorom óta érdekel a vizuális kultúra, a képek – nem feltétlenül fotó – és gyakorlatilag a rajzon
keresztül jutottam el, már felnőtt koromban, a fotózásig, a fényképezésig. A filmre történő fényképezést azért
választottam, mert nagyobb önuralmat követel meg az embertől, sokkal jobban sűrít, sokkal jobban próbál
meg egy képben elmondani több dolgot. Fontos nekem, hogy lehetőleg a teljes kép elkészülését
kontrolláljam, így igyekszem a saját magam által előhívni a negatívjaimat, majd lehetőség szerint kézi
nagyításokat készíteni laboromban, de megbízható kivitelezővel nyomatokat is készíttetek időnként.
Gyakorlatilag állandóan fotózok, amikor nincs nálam gép, akkor is, vagy valamilyen projekten töröm az
agyam. Kedvenc mesterem Seres Géza egyik nagyszerű mondása: „Nem azt fényképezed amit látsz,
hanem azt ami a fejedben (szívedben) van.”
Két nagy csoportja van annak, amit fotografálok: az emberek, és a természet.

Legtöbbször olyan portrékat készítek, amiken valamilyen csoportba tartozó emberek szerepelnek. Ilyenek
például a fotográfus kollegákról, zenészekről, zenekarokról, táncosokról készült portrésorozataim.
2016 és 2018 között több mint 50 portrét készítettem, nagyformátumú kamerával 4×5’ síkfilmre, zömében a
két kezükkel valamit létrehozó, alkotó emberekről, fehér háttér előtt. Szeretném megőrizni az utókor
számára, az egyre gyorsabban eltűnő szakmák képviselőit, legalábbis a róluk készült képek által. Ez egy
„demokratikus” portré sorozat, mindenki egyenlő feltételekkel áll a kamera és a homogén fehér háttér közé.
Az így készült portrék egy része Hódmezővásárhelyen és Budapesten a MAOE fotószimpózium kiállításán, a
Debreceni Ajtók c. kiállításon, egy 23 nagyméretű képből álló anyag pedig a MODEM-ben rendezett
Debreceni Arcok c. önálló kiállításomon voltak láthatóak. A jövőben tervezem egy másik portré projekt
megvalósítását, ahol az alanyokat a rájuk jellemző környezetben fogom bemutatni.
Másik nagy csoportja a képeimnek a környezetről szól, nem csak a természetről, mert épített környezetet is
fényképezek, illetve a természet elemeit is. Mi az, amit egy fotón keresztül meg lehet mutatni az idő
múlásáról? Mi az, amit meg lehet mutatni az állandó dolgokról, amik nem változnak az idő múlásával?
Ezeket a kérdéseket próbálom körbejárni, több ilyen jellegű projekttel kísérleteztem már az elmúlt években.
Nagyon sok esetben fotózok erdőt, fákat, a természetet, de persze ezek nem a hagyományos értelemben
vett tájképek, nem pillanatfelvételek. Soltész István után szabadon, „módosuló tájképeknek” nevezném őket,
de Balla András szavait idézve mondhatnám, hogy „természetben készült képek”. Ezeken a képeken
keresztül szeretném bemutatni, hogy milyen hatással vagyunk mi, emberek, a környezetünkre.
Képeim túlnyomó része fekete-fehér filmre készül, vagyis a színek kivonásával. Így nagyobb hangsúlyt
tudok helyezni a formákra, a kompozícióra, és természetesen a mondanivalóra a történetre. Akár portré,
akár környezeti kép, a valóságtól, a primer látványtól való elrugaszkodást segíti, a fekete-fehér világ, a kép
belekényszerítése a szürkeskálába. Így leírva/kimondva nagyon durva beavatkozásnak tűnik, de a képeket
szemlélő befogadó mégis egyfajta harmóniát és hitelességet érez a fekete-fehér képek szemlélése közben.

Web:
https://www.galandris.com/